gen. |
becsap (vmibe, vhová, во что-л., по чему-л.); váratlanul bekövetkezik (vmely természeti jelenség); belecsap (pl vkinek arcába, tenyerébe, по чему-л.); beletalál (lövéssel, dobással, ütéssel eltalál, во что-л., по чему-л.); beleüt (villám); belever (akaratlanul beleüti vmely testrészét); betalál (во что-л., по чему-л.); beüt (villám, lövedék); csap (üt); kondít (harangot, в колокол); kongat (harangot, в колокол); koppant; koppint; lesújt (üt, кого-л.); leüt (billentyűt); levág (villám); lezúdul (eső, jégeső); megcsap (megüt); megdönget (по чему-л.); megindul (hirtelen); megpendít (по струнам); megpenget (по струнам); megráz (vkit, кого-л.); megtámad (vkit, vmit, на кого-л., на что-л., по кому-л., по чему-л.); megüt; odacsap (odaüt); odaüt; összeüt (két dolgot, чем-л. обо что-л.); összever (két dolgot, чем-л. обо что-л.); pendít (по струнам); rácsap (vmire, по чему-л.); ráüt (vkire, vmire, по кому-л., по чему-л., кого-л., что-л.); ráüt ráver (vkire, vmire, по кому-л., по чему-л.); sújt (vkit, по кому-л.); tettlegességre vetemedik (кого-л.); üt (vkit, кого-л., что-л.); ütést mér (vkire, vmire, кого-л., что-л.); ver (csap, csapkod, по чему-л); ver vkire, vmire (ráver, rácsap, кого-л., что-л. по чему-л.) |
gen. |
belecsap (beleüt, обо что-л.); beleütközik (vmibe, обо что-л.); belever (akaratlanul beleüti vmely testrészét); beveri (vmijét vmibe, чем-л. обо что-л.); vkinek, vminek neki esik (о ком-л., о чём-л.); hozzáütközik (vmihez, обо что-л.); hozzáütődik (vmihez, обо что-л.); koccan; koccant; koppan; megüti magát (vmiben, обо что-л.); nekicsapódik (vminek, обо что-л.); nekiütközik (vminek, во что-л.); nekiütődik (vminek, во что-л.); nekivágódik (vminek, обо что-л.); összeütődik; összeverődik; ütközik (vmibe, обо что-л.); ütődik; vágódik vmihez (vetődik, ütődik, обо что-л.) |