gen. |
разрушаться (elpusztul); разрушиться (elpusztul); пропадать (elpusztul); пропасть (elpusztul); портиться (elpusztul); испортиться (elpusztul); потерпеть крах (elpusztul); избиваться (ütésektől, rázástól stb); избиться (ütésektől, rázástól stb); изнашиваться (a sok hordástól, pl ruhaféle, cipő); износиться (a sok hordástól, pl ruhaféle, cipő); истрёпываться (a sok hordástól, pl ruhaféle, cipő); истрепаться (a sok hordástól, pl ruhaféle, cipő); истаскиваться (a sok hordástól, pl ruhaféle, cipő); истаскаться (a sok hordástól, pl ruhaféle, cipő); обветшать (a sok hordástól, pl ruhaféle, cipő); разлаживаться (gép, berendezés); разладиться (gép, berendezés); свинчиваться (alkatrész a sok csavarástól); свинтиться (alkatrész a sok csavarástól); свёртываться (forgatástól); свернуться (forgatástól); свертеться (forgatástól); просиживаться (a sok üléstől, pl nadrág, szék); просидеться (a sok üléstől, pl nadrág, szék); банкротиться (személy); обанкротиться (személy); потерпеть неудачу (személy); потерпеть банкротство (személy); измучиться (fáradságtól, szenvedéstől stb); истерзаться (fáradságtól, szenvedéstől stb); известись (fáradságtól, szenvedéstől stb); расшатываться (idegek); расшататься (idegek); расстраиваться (egészség); расстроиться (egészség); ломаться (megtörik, pl élet, karrier); сломаться (megtörik, pl élet, karrier); катиться под гору (süllyed, lefelé megy az életben); идти под гору (süllyed, lefelé megy az életben); разоряться (anyagilag); разориться (anyagilag) |