gen. |
привыкать (vkihez, vmihez, vkire, vmire, vhová, к кому-л., к чему-л.); привыкнуть (vkihez, vmihez, vkire, vmire, vhová, к кому-л., к чему-л.); сживаться (összeszokik, с кем-л.); сжиться (összeszokik, с кем-л.); приучаться (rászokik vmire, к чему-л.); приучиться (rászokik vmire, к чему-л.); привыкать делать (szokásszerűen tesz vmit, что-л.); привыкнуть делать (szokásszerűen tesz vmit, что-л.); иметь обыкновение делать (szokásszerűen tesz vmit, что-л.); иметь привычку делать (szokásszerűen tesz vmit, что-л.); обыкновенно делать (szokásszerűen tesz vmit, что-л.); обычно делать (szokásszerűen tesz vmit, что-л.); водиться (szokása, előfordul nála, за кем-л.); быть принятым (elfogadott szokásként) |