|
|
gen. |
разделение (többfelé válás; hasadás, bomlás); разъединение (többfelé válás; hasadás, bomlás) |
agric. |
расщепление |
fig. |
расставание (elbúcsúzás, eltávozás, с кем-л., с чем-л.); разлука (elbúcsúzás, eltávozás, с кем-л.); расхождение (házastársaké) |
|
|
gen. |
расхождение (más irányba haladás) |
|
|
gen. |
разделяться (többfelé válik; hasad, bomlik); разделиться (többfelé válik; hasad, bomlik); разъединяться (többfelé válik; hasad, bomlik); разъединиться (többfelé válik; hasad, bomlik); разобщаться (többfelé válik; hasad, bomlik); разобщиться (többfelé válik; hasad, bomlik); слоиться (rétegesen, lemezesen); разниматься (szétszedhető); разняться (szétszedhető); расклёпываться (szegecselés); расклепаться (szegecselés); раздвигаться (tömeg); раздвинуться (tömeg); расступаться (tömeg); расступиться (tömeg); разлучаться (hosszabb időre, végleg, с кем-л.); разлучиться (hosszabb időre, végleg, с кем-л.) |
fig. |
расставаться (elbúcsúzik, eltávozik, с кем-л., с чем-л.); расстаться (elbúcsúzik, eltávozik, с кем-л., с чем-л.); расходиться (házastársakról); разойтись (házastársakról) |
tech. |
отвариваться (hevítés következtében); отвариться (hevítés következtében) |
|
|
gen. |
расходиться (más irányba kezd haladni); разойтись (más irányba kezd haladni) |