|
|
gen. |
неприятный (kellemetlen); плохой (kellemetlen); дурной (kellemetlen); скверный (kellemetlen); негодный (meg nem felelő, alkalmatlan); злой (hátrányos, kedvezőtlen); неправильный (helytelen); худой (helytelen); отрицательный (negatív); вредный (ártalmas); чёрный (gonosz, rosszindulatú személy, illetve annak vmely tulajdonsága); совратительный (rosszra vivő); нечистый (a gonosz lélek, дух); безнравственный (erkölcstelen); испорченный (erkölcstelen); отъявленный (személyről); невоспитанный (neveletlen); неисправный (hibás); дефектный (sérült, hiányos); недобрый (általában); нехороший (általában) |
avunc. |
скверный (általában); неладный (általában) |
fig. |
беспомощный (hitvány, csekély értékű) |
nonstand. |
никудышний (meg nem felelő, alkalmatlan); бросовый (meg nem felelő, alkalmatlan) |
obs. |
бесценный (hitvány, csekély értékű) |
|
|
gen. |
худший; хуже (állítmányként) |
|
|
gen. |
худо; слабо (gyengén, alig) |
avunc. |
нехорошо |
nonstand. |
непутём |
|
|
gen. |
плохо (nem tökéletesen, nem teljesen); дурно; неплотно (pl betéve, bezárva); неисправно (hibásan); безграмотно (pl beszél, ír) |
avunc. |
скверно; неладно |