|
|
gen. |
сбивание; сбивка; сколка |
fig. |
победа (győzelem, над кем-л., над чем-л.) |
|
|
gen. |
сбивать; сбить; отбивать; отбить; отколачивать; отколотить; сшибать; сшибить; обивать (pl almát a fáról); обить (pl almát a fáról); отряхивать (leráz, pl port, morzsát); отряхнуть (leráz, pl port, morzsát); смахивать (leráz, pl port, morzsát); смахнуть (leráz, pl port, morzsát); сражать (ellenséget legyőz); сразить (ellenséget legyőz); сокрушать (ellenséget legyőz); сокрушить (ellenséget legyőz); усмирять (felkelést); усмирить (felkelést); бить (felkelést); побить (felkelést); побеждать (felkelést); победить (felkelést); подавлять (elnyom); подавить (elnyom); вбивать (bever); вбить (bever); побивать (gabonát a szél, eső stb); прибивать (gabonát a szél, eső stb); прибить (gabonát a szél, eső stb); гонять вниз (füstöt a szél, eső stb); гнать вниз (füstöt a szél, eső stb) |
avunc. |
сбивать (véletlenül lesodor, lelök); сбить (véletlenül lesodor, lelök); смахивать (véletlenül lesodor, lelök); смахнуть (véletlenül lesodor, lelök) |
fig. |
удручать (elcsüggeszt, elszomorít); удручить (elcsüggeszt, elszomorít); подкашивать (elcsüggeszt, elszomorít); подкосить (elcsüggeszt, elszomorít); сокрушать (elcsüggeszt, elszomorít); сокрушить (elcsüggeszt, elszomorít); убивать (elcsüggeszt, elszomorít); убить (elcsüggeszt, elszomorít) |
nonstand. |
сколачивать; сколотить; обшибать; обшибить |
sport., nonstand. |
набивать (nagy gólaránnyal megver, кого-л., что-л.); набить (nagy gólaránnyal megver, кого-л., что-л.) |