|
|
gen. |
выделение; выбытие (közösségből, együttesből); выбывание (közösségből, együttesből); выход (közösségből, együttesből); отпад (közösségből, együttesből); отпадение (közösségből, együttesből) |
agric. |
осаждение |
biol., chem. |
выпадение |
geol. |
выпадание |
patents. |
выход |
|
|
gen. |
выделяться (ember, állat); выделиться (ember, állat); откалываться (csoportból, szervezetből); отколоться (csoportból, szervezetből); отпадать (csoportból, szervezetből, от чего-л.); отпасть (csoportból, szervezetből, от чего-л.); выходить (csoportból, szervezetből, из чего-л.); выйти (csoportból, szervezetből, из чего-л.); выпаиваться (olvadás által); выпаяться (olvadás által); отсеваться (pl korpa a lisztből); отсеиваться (pl korpa a lisztből); отсеяться (pl korpa a lisztből) |
fig. |
выдвигаться (kitűnik, чем-л.); выдвинуться (kitűnik, чем-л.) |
patents. |
выходить; выйти; выбывать; выбыть |
|
|
gen. |
выкупать (pénz ellenében); выкупить (pénz ellenében); вызывать (előidéz); вызвать (előidéz); возбуждать (előidéz); возбудить (előidéz) |
archit. |
сделать перемычку |
formal |
выбирать (igazolványt, iparengedélyt); выбрать (igazolványt, iparengedélyt) |
patents. |
причинять; причинить; вызывать; вызвать |