gen. |
выдерживать (súlyt, terhet); выдержать (súlyt, terhet); терпеть (elbír, kibír); переносить (elbír, kibír); выносить (elbír, kibír); мочь (képes vmire, ereje, képessége van); уметь (képes vmire, ereje, képessége van); суметь (képes vmire, ereje, képessége van); быть в состоянии (képes vmire, ereje, képessége van); владеть (birtokol vmit, чем-л.); иметь (birtokol vmit, кого-л.); пользоваться (rendelkezik vmivel, чем-л.); склонять (vkit vmire, кого-л. к чему-л.); склонить (vkit vmire, кого-л. к чему-л.); побуждать (vkit vmire, кого-л. к чему-л.); побудить (vkit vmire, кого-л. к чему-л.); заставлять (vkit vmire); заставить (vkit vmire) |
gen. |
справляться (boldogul, megbirkózik, с кем-л., с чем-л.); справиться (boldogul, megbirkózik, с кем-л., с чем-л.); управляться (boldogul, megbirkózik, с кем-л., с чем-л.); управиться (boldogul, megbirkózik, с кем-л., с чем-л.) |