|
|
gen. |
сцепление |
fig., avunc. |
схватка (civódás) |
|
|
gen. |
вздорить (összevész, civakodik, с кем-л.); повздорить (összevész, civakodik, с кем-л.) |
avunc., nonstand. |
сцепляться (egymásba akad); сцепиться (egymásba akad) |
fig. |
схватываться (összetűz, összeverekszik, с кем-л.); схватиться (összetűz, összeverekszik, с кем-л.); задираться (összetűz, összeverekszik, с кем-л.); задраться (összetűz, összeverekszik, с кем-л.) |
fig., avunc. |
вступаться в спор (vitába keveredik, с кем-л.); вступиться в спор (vitába keveredik, с кем-л.) |
humor. |
поцарапаться (összevész, civakodik, с кем-л.) |