gen. |
beáll (szolgálatba, vminek vhová, во что-л., на что-л.); belemegy (во что-л.); belemélyed vmibe (átv is, во что-л.); elhagy (otthagy, távozik, из чего-л.); elhagy vkit (magára hagy, от кого-л., от чего-л.); elkerül (vhonnan); elmegy (vhonnan); eltávozik (elmegy); elvonul (eltávozik); felhúzódik (magasabban fekvő helyre menekül, в горы); igény (elmegy, pl idő); kifut (jármű elindul); kimegy (elmegy); kivonul (vhonnan); megmenekedik (от кого-л., от чего-л.); megmenekül (vkitől, vmitől, от кого-л., от чего-л.); odábbáll (elmegy); otthagy (откуда-л.); rámegy (ráfecsérlődik, idő, pénz stb); távozik (elmegy); visszanyúlik (vmely korba, во что-л.) |