|
|
gen. |
halott (megölt); meggyilkolt |
fig. |
lesújtott; megtört (személy) |
|
|
gen. |
agyonsújt (doronggal, karddal); agyonüt (élőlényt, ударом); agyonüti az időt (vmivel); agyonvág (ударом); agyonver (ударами); elejt (megöl); elemészt (megöl); elkeseríti vkinek szivét; elkeseríti vkinek lelkét; elöl; elpocsékol (eltékozol); gyilkol; vkit hidegre tesz (megöl); kiöl (megöl); láb alól eltesz (vkit megöl, кого-л.); legyilkol; leöl; letaglóz (vágómarhát, мясничьим топором); leüt (embert, állatot, кого-л., что-л.); levág (embert, állatot megöl); meggyilkol (на месте кого-л.); megöl; megsemmisít (szétzúz); öl |
avunc., cards |
üt |
fig. |
agyonvág (ударами); vkit eltesz láb alól (кого-л.); leterít (ütéssel); lever (elcsüggeszt, elszomorít); öl (tönkretesz) |
fig., subl. |
kioltja vkinek az életét (кого-л.) |
|
|
gen. |
agyonzúzza magát; összetöri magát (megsérül); összezúzza magát |
nonstand. |
megsérül (személy, testrész) |