|
|
| gen. |
hallgató (aki hallgat) |
|
|
| gen. |
elhallgat (szívesen hallgat (vkit) vmit); figyel; szót fogad (vkinek, vminek, кого-л., чего-л.); hallgat (odafigyel, meghallgat); szót fogad hallgat (vkire, vmire, кого-л., чего-л.); lehallgat (egyetemen órákat); meghallgat (zeneszámot, művészt stb); odafigyel (vmire) |
| avunc. |
engedelmeskedik (vkinek, vminek, кого-л., что-л.) |
| fig. |
hajt vkire, vmire (engedelmeskedik, кого-л., что-л.); hallgat (eltűr, lenyel) |
| formal |
kihallgat |
| obs., nonstand. |
vigyáz (odafigyel, кого-л.) |
| patents. |
tárgyal |
|
|
| gen. |
engedelmeskedik (vkinek, vminek, кого-л., чего-л.); szót fogad (vkinek, vminek, кого-л., чего-л.); szót fogad hallgat (vkire, vmire, кого-л., чего-л.); vkinek a tanácsát követi (кого-л.); megfogad (hallgat rá, чего-л.) |
| fig. |
hajt vkire, vmire (engedelmeskedik, кого-л., чего-л.) |
|
|
| gen. |
figyelj ide!; halljuk! (gyűléseken); idehallgass!; ide vigyázz! |
| avunc. |
hallga! (főleg gyerm) |
|
|
| gen. |
figyeljetek!; figyeljetekide!; halljuk! (gyűléseken) |
|
|
| mil. |
igenis; parancs!; parancsára! |
|
|
| gen. |
igenis (igen) |
|
|
| gen. |
halló! |
