|
|
| gen. |
letört; roncsolt (tört, zúzott); törött; tört |
|
|
| gen. |
beletör (vmibe, что-л. в чём-л.); eltör (csontot, testrészt); kitör (eltör, testrészt is); lebír; legyőz (megver); összetör (eltör); összezúz (egy ütéssel); roncsol (tör, szaggat); tönkretesz (elront); tör (eltör, letör); tördel (letör, eltör) |
| fig. |
lerombol; megtör (ellenállást, akaraterőt) |
| nonstand. |
tönkrejuttat; tönkresilányít |
|
|
| gen. |
beletörik (vmibe, в чём-л.); beletörődik (vmibe); benntörik (в чём-л.); eltörik; kitörik (letörik); letörik; összetörik (eltörik); tönkremegy (megtörik, pl élet, karrier); töredezik; törik |
| fig. |
összetörik (lélek, kedély) |
| nonstand. |
elvetél (gondolat, tehetség stb); tönkrejut; tropa |
