|
|
gen. |
kapcsoló (műsz is); összekötő (átv is) |
|
|
gen. |
egybeköt; junktimba hoz (vmivel, с чем-л.); kapcsol (összeköt); kapcsolatba hoz (vmivel, с чем-л.); köt (összeköt); kötöz (megköt, összeköt); megköt (összeköt); megkötöz (átv is); összefűz; összekapcsol (összeköt); összekötöz |
agric. |
köt; megköt |
archit. |
megköt (kötőanyagról) |
chem. |
leköt; megköt (pl nitrogént) |
comp., MS |
csatolás; párosít; összekapcsolás |
fig. |
egybefon; hozzákapcsol (pl vmely érzelemről); köt (vkihez, vmihez fűz, к кому-л. к чему-л.); köt vkit vmi (szó, ígéret, кого-л. чем-л.); összefon (összeköt); összefűz (pl érdek, barátság stb) |
fig., subl. |
egybefűz (összetart lelkileg) |
patents. |
összeköt |
|
|
gen. |
barátkozik; fűződik vmihez (kapcsolódik, с чем-л.); hozzáfűződik (vkihez, vmihez, с кем-л., с чем-л.); kapcsolatba lép vkivel (с кем-л.); vki mellett leköti magát (с кем-л.); kapcsolatba lép (vkivel, с кем-л.); összefügg (egybekapcsolódik); összekapcsolódik (összekötődik); összeköttetésbe lép (с кем-л.); párosul (vmivel, с чем-л.) |
fig. |
kapcsolódik vmihez (fűződik, с чем-л.); összefügg; összeszűri a levet (с кем-л.) |
|
|
gen. |
fűződő |
|
|
gen. |
kapcsol telefonon (с кем-л., с чем-л.) |