|
|
gen. |
fénylő (világító); világító |
|
|
gen. |
bevilágít (vhova, куда-л.); fénylik (ragyog, csillog); kivilágít (pl ablakból, из окна); odavilágít (vkinek, кому-л.); ragyog (csillog); süt (világít); világít (fényforrás); személy világít (vkinek, кому-л.) |
biol. |
villódzik (növény, mikroorganizmus) |
fig. |
fénylik (arc, szem); sajog |
obs. |
kitetszik (из окна); kiviláglik (из окна) |
obs., lit. |
világol (fényforrás) |
|
|
gen. |
csillog; ég (fény, lámpa); fénylik (ragyog, csillog); sajog; világít (fényforrás) |
fig. |
ragyog |
obs., lit. |
világol (fényforrás) |
|
Russian thesaurus |
|
|
gen. |
отсвечивать |