|
|
gen. |
elintéz (megold); megenged (engedélyt ad); megfejt (megold); megold (kérdést, feladatot) |
comp., MS |
Engedélyezés; felold; engedélyez |
fig. |
eldönt (kérdést, vitát stb.); eloszlat (érzést); elsimít |
formal, obs. |
felold (vall is, кого-л. от чего-л.); old (кого-л. от чего-л.) |
phys. |
felbont (optikában) |
relig. |
feloldoz |
|
|
gen. |
elintéződik (megoldódik); kifakad (kelés); megszül (от бремени) |
avunc., ironic. |
kirukkol (vmivel) |
fig. |
eldől (bizonytalan ügy); megoldódik (kérdés stb) |
fig., avunc., ironic. |
babázik; szül |
obs. |
babázik (от бремени); szül (от бремени) |
subl. |
babázik (кем-л.); szül (vkit, кем-л.) |
|
|
gen. |
elintézett (megoldott); engedélyezett; megengedett; megoldott |
|
|
gen. |
megengedi?; szabad? |
|
|
gen. |
lehet (szabad, megengedett) |