|
|
| gen. |
kinyújtott; kinyúló (kéz stb) |
|
|
| gen. |
áthúz (vmin, через что-л., сквозь что-л.); átnyújt (átad); átnyújt vmibe (időben); előrenyújt (pl a kezét); halogat; vontatott hangon mond (vmit); húz (vmin át); húz-halaszt; húz-von; kibírja vmeddig (beteg); kifeszít; kinyújt (testrészt); megnyújt (széthúz); nyújt (odanyújt); odanyújt (vkinek, что-л. кому-л.); végighúz (pl kocsit); végigvonszol (pl kocsit) |
| avunc. |
kiböjtöl (kivár) |
| fig. |
elhúz (késleltet) |
| fig., uncom. |
kinyújt (időt, időtartamot) |
| nonstand. |
megbírál (újságban) |
|
|
| gen. |
átnyúlik (időben); benyúlik (időben); elhúzódik (eltart vmeddig); elnyúlik (időben); húzódik (terület); kifeszül; kinyúl (vhonnan vmiért, vmi felé); kinyúlik (időben meghosszabbodik); megnyúlik (időben); tart (húzódik); végignyúlik (pl út, erdő stb, по чему-л.) |
| avunc. |
végigheveredik (vmin, на чём-л.); végignyúlik (végigheveredik vmin, на чём-л.) |
| geogr. |
benyúl |
