|
|
| gen. |
járó (vkinek kijáró); kellő |
|
|
| gen. |
vkire, vmire bízza magát (на кого-л.); hagyatkozik (vkire, vmire, на кого-л., на что-л.); illik (illendő, való); jár vkinek (joga van rá, кому-л., с кого-л.); kijár (vkinek vmi, кому-л. что-л.); rábízza magát (vkire, на кого-л.) |
| avunc. |
dukál (megillet) |
| fig. |
épít vkire, vmire (számít rá, на кого-л., на что-л.); számít vkire, vmire (ráhagyatkozik, remél, bízik benne, на кого-л., на что-л.); vmire támaszkodik (на что-л.) |
| subl. |
megillet vkit (jár neki, кому-л., чему-л.) |
|
|
| gen. |
feltesz (megenged); feltételez; gondol (hisz, vél, tart, feltesz, elképzel); hinni (vél, gondol); hisz (vél, gondol); vél (feltételez) |
