| gen. |
alábbszáll (csökken); átesik (vmin, через что-л., сквозь что-л.); billen (fej); bukik (esik); csökken (esik); döglik (állat); dől (összedől, esik); dűl; elbukik (elesik); elesík (elvágódik); elhull (lehull); elvágódik (elesik); esik (süllyed, csökken); átv is esik (vkire, vmire, на кого-л., на что-л.); hanyatlik (esik); háramlik; hárul (vkire, vmire, на кого-л., на что-л.); hull (esik); hullong; keresztülesik (vmin, через что-л.); kisebbedik (pl befolyás, hatalom); lebukik (leesik); leereszkedik (köd); leesik (vhonnan, vhová); lefut (csillag az égről); lehull; lerogy; levágódik (lecsapódik, pl akna); lezökken (vmiről); lezuhan; lohad (daganat); megcsappan; megcsökken; odaesik (куда-л.); omlik (leesik); omol; összecsukódik (в обморок); összedől; összedűl; összeesik (összerogy, в обморок); összerogy (összeesik); potyog (esik, pl gyümölcs); ráborul (rádől, rázuhan, на кого-л., на что-л.); ráesik (vkire, vmire, на кого-л., на что-л.); ráhull (ráesik); roskad; süllyed (pl hőmérséklet); szállingózik (hull); szállong; végigvágódik (elvágódik, во всю длину); verődik (fény); zuhan; pottyan |
