|
|
| gen. |
befejez (végére ér, nem folytat); bevégez; elvégez (befejez); a végére jut (vminek); véget vet (vminek, что-л.); végez (befejez); végez vkivel, vmivel (leszámol, elbánik, с кем-л., с чем-л.) |
| fig. |
kiköt (vhol, vminél, vmi mellett, megállapodik vkinél, vminél, кем-л., чем-л.) |
| nonstand. |
felhagy (vmivel) |
|
|
| gen. |
alig van már belőle (fogytán van); befejeződik (véget ér); bevégződik; véget ér (vmi); végét járja (haldoklik); kifogy; megszakad (pl árok, töltés, vonal); vége szakad (vminek); vége van (vminek); végződik (tárgy, чем-л.) |
| fig. |
vmibe torkollik; záródik (végződik) |
| fig., avunc. |
kiüt vhogyan (sikerül) |
| obs. |
meghal |
| subl. |
elhuny (meghal) |
|
|
| gen. |
bezárólag (vminek a végéig, чем-л.) |
