|
|
| gen. |
elrongyol; elszaggat (használattal, hordással); elszakít (használattal, hordással); elvisel (pl ruhát, cipőt); kikoptat (nadrág alját); megvisel (fáradttá tesz); tönkrejuttat (что-л.); tönkresilányít (что-л.); tönkretesz (pl betegség, szenvedés, что-л.) |
| avunc. |
elnyúz; elnyű (elvisel, elkoptat ruhát, cipőt stb) |
| fig. |
felőröl (elcsigáz, pl idegeket) |
|
|
| gen. |
cafatos (rongyos); elnyűtt (ruha, cipő stb); elrongyolt; elviselt (elnyűtt); megviselt (elhordott, elnyűtt); szakadozott; viharedzett (elnyűtt, elviselt); viharvert (elnyűtt, elviselt) |
|
|
| gen. |
elrongyolódik; tönkremegy (a sok hordástól, pl ruhaféle, cipő) |
| avunc. |
elvetél (gondolat, tehetség stb); tönkrejut; tropa |
