|
|
| gen. |
elcsigázott; használt (erősen); kiélt; kopott; megviselt (elhordott, elnyűtt); viseltes (ruhaféle) |
| avunc., disappr. |
megviselt (kimerült) |
| fig. |
gyűrődött; gyűrött; züllött (külső, arc) |
|
|
| gen. |
kimeríti magát; tönkremegy (a sok hordástól, pl ruhaféle, cipő); tönkretesz (kicsapongással) |
| avunc. |
elvetél (gondolat, tehetség stb); tönkrejut; tropa |
| saying. |
tönkrejuttat; tönkresilányít |
|
|
| avunc. |
elnyúz; elnyű (elvisel, elkoptat ruhát, cipőt stb); tönkrejuttat; tönkresilányít; tönkretesz (hosszas hordással cipőt, ruhát) |
| nonstand. |
elvisel (pl ruhát, cipőt) |
