|
|
gen. |
agyoncsépelt; közhelyszerű |
fig. |
elcsépelt; elkoptatott; elnyűtt (elcsépelt, pl frázisok) |
|
|
gen. |
elnáspángol; elpáhol (bottal, vesszővel); elver (megver); felkoncol; fenekei (elpáhol); kiirt (kipusztít); lemészárol (sorra); megpakol (megver); megver (elver); náspángol; összetör (nagyon megver); összever (vkit, кого-л.); püföl; tettleg (megver, кого-л.); tettlegességre vetemedik (кого-л.); üt-ver; végigver (sokat, mind, многих, всех); ver (elver) |
avunc. |
agyabugyál; elagyabugyál; ellazsnakol; eltángál; megdögönyöz (megver); megdömöcköl (megnyomkod); tönkretesz (ütéssel, rázással stb) |
fig. |
megrak (megver) |
fig., avunc. |
elrak (elver) |
jarg. |
ruház (ütlegel) |
nonstand. |
tönkrejuttat; tönkresilányít; tönkretesz (cipőt) |
nonstand., avunc. |
eldönget (elver) |
vulg. |
puhít |
|
|
gen. |
elvetél (gondolat, tehetség stb); tönkrejut; tönkremegy (ütésektől, rázástól stb); tropa |