|
|
gen. |
bonyolódott; bonyolult (zavaros); kibogozatlan; konfúzus (zavaros); kusza (összekuszált, zilált); nyakatekert; szövevényes |
fig. |
tekervényes (bonyolult); zavaros (kusza) |
|
|
gen. |
bebonyolódik (в чём-л.); belebonyolódik vmibe (pl a ló lába, в чём-л.); belegabalyodik (vmibe, в чём-л.); belehabarodik (vmibe, во что-л.); belekonfundálódik; belezavarodik; bonyolulttá válik; bonyolultabbá válik; eltéved (személy); összebogozódik (fonal, spárga stb); összebonyolódik; összegabalyodik (átv is); összegombolyodik; összegubancolódik; összezavarodik (összekuszálódik, pl fonal) |
avunc. |
könnyelmű életet folytat; megkeveredik; megzavarodik (elveszti a fejét, zavarba jön) |
fig. |
bebonyolódik; belebonyolódik (belegabalyodik vmilyen kérdésbe, ügybe); összebogozódik; összekeveredik |
|
|
gen. |
kuszái (fonalat); összebonyolít; összegabalyít (átv is); összegubancol; összekuszál (átv is); összezavar (átv is) |
avunc. |
megzavar (zavarba hoz) |
fig. |
megkavar (megzavar vkit, кого-л.); összebogoz (összezavar, összekever); összezilál (munkát, ügyet) |
fig., avunc. |
összekever |
uncom. |
összezilál (vkit) |