|
|
gen. |
betorkolló (utca, на что-л.); kijáró; kilépő; kimenő; leszálló; megjelenő (sajtótermék) |
|
|
gen. |
bejár (bebarangol); bekerül (bejut, во что-л.); benyílik (vhová, pl utca); betorkollik (út, utca); elfogy; elmegy (vhonnan); feljár; felnevel (nevelést ad); fogy (elfogy); fogyatkozik; kiáll (előlép mások közül); kiáll sp is (harcra, mérkőzésre); kiér (vhonnan, из чего-л.); kifárad (kimegy); kifordul (kilép); kijár; kijön; kijut (kiér, kitalál, vhonnan); kikerül (vhonnan); kikerül átv is (vmiből); kilép (kimegy); kimarad (kilép vmiből); kimegy; kinn van (kártyajátékban); kisétál (vhonnan, vhová); kiszáll (kilép vmilyen járműből); kitelik átv is (futja, elegendő vmiből); kiválik (csoportból, szervezetből, из чего-л.); kivonul (vhonnan); kivonul kat is (vhová); lesz (vmivé válik); meggyógyít (gondos ápolással); megjelenik (nyomtatásban, из печати или в свет); meglesz; megorvosol; napvilágot lát (pl sajtótermék, в свет); néz (vmilyen irányba, pl szoba, во что-л.); nyílik (vmilyen irányba); odanéz (épület homlokzata, ablaka nyílik vhová); sikeredik; sikerül; távozik (kimegy); torkollik (pl utca, куда-л., на что-л.); hasonlít üt (vkire, в кого-л.); válik (nevelés, körülmények következtében) |
avunc. |
hasonlít (vkihez, vmihez, vkire, vmire, в кого-л., во что-л.); jön (megjelenik); kigyógyít (teljesen); kikúrál; végigjár (sokat, mindet) |
comp., MS |
kijelentkezik |
fig. |
kiesik (kizökken, из чего-л.); kilép (vmely szervezetből); kimozdul; lenni; megindul (újság, folyóirat, в свет); túllép (vmin, за что-л., из чего-л.) |
fig., avunc. |
kijön (megjelenik, в свет); kimászik (valamilyen nehéz helyzetből) |
footb. |
kifut (вратарь из ворот, kapus) |
patents. |
kiválik |
sport. |
bejut; belejut |
|
|
gen. |
feleségül megy vkihez (за кого-л.) |
|
|
gen. |
tehát |
|
|
fig. |
nőül megy vkihez (за кого-л.) |
|
|
row. |
"ki!" |
|
|
gen. |
kijövet (kijövetel közben) |
|
|
sail. |
"kimegy"a vitorla |
|
Russian thesaurus |
|
|
gen. |
настоящее время не используется выходить |
|
|
gen. |
настоящее время не используется выходить |
|
|
gen. |
прил. от выходить |