|
|
gen. |
dühödten; őrjöngve |
avunc., nonstand. |
veszettül |
fig. |
őrülten |
|
|
gen. |
bőszül; dúl-fúl; dühöng (dúl-fúl); felbőszül; megvesz; megvész (állatokról); rakoncátlankodik; tajtékzik a dühtől; tajtékzik a dühében; veszettség tör ki rajta |
fig., avunc. |
megvész |
nonstand. |
hancúrozik (féktelenül) |
obs. |
toporzékol |
saying., fig., vulg. |
rájön a nyavalya (rakoncátlankodik; kellemetlenül, vadul viselkedik); töri a nyavalya (rakoncátlankodik; kellemetlenül, vadul viselkedik) |
|
|
gen. |
bősz (dühöngő); csirás (lóról); dühödt; féktelen; veszett |
avunc. |
eszeveszett |
fig. |
dühöngő (természeti, társadalmi jelenség); lázas; őrületes; szédületes |
uncom., disappr. |
megveszekedett (személy) |
|
|
gen. |
dühít; felbőszít; feldühít; feldühösít; felpaprikáz; megvadít (állatot; személyt) |
avunc. |
dühösít |
|
Russian thesaurus |
|
|
gen. |
прозвище представителей крайне левого политического течения в период Французской революции кон. 18 в. и идеологов городской бедноты Ж. Ру, Т. Леклерк, Ж. Варле и др.. Требовали максимума, революционного террора. В борьбе с якобинцами были разгромлены осенью 1793. Большой Энциклопедический словарь |
|
|
abbr. |
бесплатный |